Azok az emberek, akiknek halál közeli tapasztalatai voltak, vagy akik az élet és a halál határán imbolyogtak, gyakran misztikusnak írják le tapasztalataikat. Függetlenül nemtől, kortól, etnikumtól és hittől, mindannyian megtapasztalják az idő és a tér torzulását, ragyogó fényeket látnak és testen kívüli érzéseket élnek meg. A tudósok azonban még mindig zavarban vannak e tapasztalatoknak az eredetét illetően, mivel az agy a klinikai halál idején nem működik.
Dániában, a Koppenhágai Egyetem neurológusa, Daniel Kondziella szerint, a dolgok nem lehetnek ennyire egyszerűek. – Van egy elméletem, miszerint a halál közeli tapasztalatok akkor fordulhatnak elő, amikor az agy még funkcionálisan és szerkezetileg sértetlen. Úgy gondolom, hogy az embereknek közvetlen haláluk előtt jelennek meg a halál közeli tapasztalataik. Amikor aztán újraélesztik őket, az utolsó dolog, amire emlékeznek, az a tapasztalat ”- mondta a tudós az NBC News-nak.
Kondziella megosztja egy online felmérés eredményeit egy 2019-ben közzétett tanulmányában, melyet 354 országból 1034 ember részvételével végzett el. Az összes résztvevő kb. 10%-a (106 fő) számolt be a halál közeli élményről, amelyeket a Grayson-skálán ≥7 ponttal értékelve, halál közeli tapasztalatoknak fogadtak el. Ezeket az adatokat összehasonlítottuk a REM alvási fázis rendellenességeivel, mint például alvási paralízis, amelynek során az ember hasonló érzéseket él át: hallási és vizuális hallucinációk, testen kívüli lebegés érzése és halálfélelem.
Az eredmények azt mutatták, hogy a REM alvászavarok gyakoribbak azoknál az embereknél, akiknek halál közeli tapasztalataik voltak; ezek az esetek 47%-ában voltak jelen. Azok, akiknek nem volt halál közeli élményük, egy harmadnyi valószínűséggel szenvedtek REM alvászavarokban – mindösszesen a 14%-uk. Ez a megállapítás a két állapot közötti szignifikáns kapcsolatot jelzi, és azt jelzi, hogy közös neurológiai alapjuk van. Ez támasztja alá Kondziella feltevését is, miszerint a halál közeli élmény során az agy fiziológiája nem sérül, és így képes megőrizni és rekonstruálni a halál közeli tapasztalatok emlékeit.
Emlékeztetjük arra, hogy 2012-ben a Fázis Kutató központban Michael Raduga vezetésével a kutatók, fázisállapot segítségével voltak képesek a halál közeli tapasztalatok újrateremtésére, a test elhagyására, az alagútban a fény irányába való repülés formájában.
A cikk 2019-ben jelent meg a PeerJ magazinban.