Általánosan elfogadott tény, hogy a tudatosság jelentősen különbözik az alvás és az ébrenlét között. Amikor alszunk, gondolatok és képek tudatosság nélküli áramlását éljük meg. Az ébrenlét állapotában viszont tisztában vagyunk mindennel, ami velünk történik, és befolyásolhatjuk a gondolatok és cselekvések áramlását. A tudatos álmok azonban kivételek a szabály alól, azonban a tudatunk még ebben az állapotban is az alvás és az ébrenlét közötti köztes módban működik.
Megvonhatjuk-e egyértelműen a tudatos állapotok közötti határokat? Jennifer M. Windt az ausztráliai Monash Egyetem munkatársa próbált választ adni erre a kérdésre. Windt szerint a különböző tudatállapotok közötti határok elmosódottabbak, mint amilyennek első pillantásra látszanak. Hipotézisének alátámasztására a tudós nemrégiben végzett kutatásokat idéz, amelyek azt mutatják, hogy ébrenléti életünk jelentős részét merengő elménk vagy spontán gondolataink állapotában töltjük.
Valójában, különösen a digitális korban, egyre inkább gyakoribb, hogy életünk egyre nagyobb részét robot pilótára bízzuk. Egyes becslések szerint, ébrenlétünk 50%-át merengéssel töltjük. Ez az állapot magában foglal minden olyan időt, amikor a gondolatainkat és a figyelmünket nem arra összpontosítjuk amit csinálunk, hanem inkább helyet adunk a gondolatok szabad asszociatív áramlásának. Egyes tudósok szerint az álmok a merengő elme szélsőséges formái lehetnek. Windt például azt állítja, hogy az álmok hasonlóak az „offline módban” működő tudatunkkal, mentesek a környezet, a külső ingerek és feladatok hatásától.
A tudatos álmok a látszólagos tudatbeli különbségek ellenére is „offline módban” játszódnak le. Az álmodó egy álom-szerű világban tapasztalja meg az eseményeket, de mégis része annak. Alvásban és a valóságban spontán gondolatok állapotát tapasztaljuk meg, többféle variációban is. A jövőbeli kutatások így fényt deríthetnek a tudat természetének különbségeire, nem az alvás és az ébrenlét határai tekintetében, hanem az elme különböző típusú elmerengéseinek szempontjából.
A tanulmány 2020 decemberében jelent meg a Royal Society folyóiratban.
