Az autizmus olyan személyiségzavarnak minősül, amely nehézségeket okoz a társadalmi kommunikációban, és az önérzékeléssel kapcsolatban.
Cari-lène Mul vezetésével, az Anglia Ruskin Egyetem brit tudósai kísérletet végeztek a testen kívüli tapasztalatok illúziójának megteremtése érdekében, hogy megvizsgálják az autistáknak a saját testük határainak érzékelését, és összehasonlítsák azokat a nem autista emberekével.
A testen kívüli tapasztalatok utánzására szolgáló kísérleteket alkalmazzák az agyon és az emberi viselkedésen gyakorolt hatások tanulmányozására. Viszont ez volt első alkalom, hogy ilyen kísérletet végeztek olyan embereken, akik súlyos személyiségzavarban, például autizmusban szenvednek.
A kísérlet során 51 résztvevőnek, akik közül 22-t autizmus spektrum valamilyen szintű zavarával diagnosztizáltak, azonosítaniuk kellett magukat a virtuális testükkel, amit VR (virtuális valóság) szemüvegen keresztül közvetítettek nekik.
A kísérlet eredményei némileg meghökkentették a tudósokat. Kiderült, hogy a testen kívüli hatás nem volt túl hangsúlyos a személyiségzavarban szenvedőkben. Az autista emberek nem érzékelték a virtuális avatart, mint a saját testüket, és nem tapasztalhatták meg a testen túli élmény illúzióját.
A kutatók szerint ez az eredmény az önértékelés és a testi tudatosság hiányával magyarázható. Fényt deríthet arra is, hogy az ilyen rendellenességben szenvedők miért nem tartják meg a társadalmi távolságot másokkal. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy náluk az „én” határa a térben sokkal kisebb, mint az átlagembereké, ami zavaró módon befolyásolhatja a világgal való kölcsönhatásukat. Egyelőre nincs folyamatban kutatás arról, hogy ez befolyásolja-e az autisták részére más fázisállapotok érzékelését – lehetnek akár tudatos álmaik, vagy akár alvásbénulási tapasztalásuk. Viszont egy ilyen kutatás még jobban feltárhatja a személyiség illetve a szociális rendellenességek természetét.
A tanulmány 2019-ben jelent meg az Autism című folyóiratban:
