Egy Kevin nevű férfi majdnem meghalt egy motorbalesetben, amelyben elvesztette az eszméletét. Amint az ütközés helyszínéhez közeledett, az egész élete átvillant a szeme előtt. A baleset után, amikor Kevin mozdulatlanul feküdt, úgy vélte, hogy lelke elhagyta a testét. Ez volt az a pillanat, amikor az Express brit bulvárlapban 2020. november 3-án megjelent cikk szerint Kevin találkozott Jézussal.
Bármennyire is szenzációsnak tűnik, a Kevinhez hasonló élmények nem ritkák: a tudósok a halálközeli élményeket és a hozzájuk kapcsolódó „isteni” látomásokat az emberi agyban hirtelen megnövekedő aktivitással társítják. Christof Koch agykutató a Scientific American nemrégiben megjelent cikkében elmagyarázza, hogyan működik agyunk extrém körülmények között.
A halálközeli élmények életveszélyes körülmények között fordulnak elő, amikor a test sérülést szenved, a páciens sokkos állapotban van vagy eszméletét veszti. Egy ilyen helyzetben körülbelül minden tizedik betegnek megáll a szíve a kórházban. Fájdalma ebben a pillanatban lecsökkenhet, a béke érzését tapasztalhatja meg, erős fény jelenhet meg az alagút végén, elválhat a testétől és úgy érezheti, hogy lebeg felette, vagy akár az űrbe repülhet.
Ezeknek az érzéseknek néhány alapvető fiziológiai magyarázata van, például az alagút látásának progresszív beszűkülése lehetséges, amit a retina optikai perifériáján véráramlás csökkenése okoz. Ha az agyból hiányzik a véráramlás és az oxigén, a beteg elveszíti az eszméletét, és az elektroenkefalogramuk (EEG) lapos vonalát láthatjuk. Viszont, hogy agyunk miért érzi a funkcióinak fenntartásáért folytatott harcot valamilyen pozitívumként, ahelyett, hogy pánikot és riadalmat okozna, továbbra is tudományos rejtély marad.
