Egy halálközeli élmény (HKÉ) során az emberek gyakran élnek meg hasonló látomásokat – fényt, repülést, saját öntudatlan testüket, Istent, angyalokat, valamint szeretteiket vagy olyan állataikat, amelyeket életük során vesztettek el. Ezeknek a tapasztalatoknak a nagy részét a mindent elárasztó szeretet, az Univerzummal való egység, a nyugalom, valamint a félelemnélküliség kíséri. Azonban nem minden HKÉ azonos; némelyikük ijesztő és elbűvölő.
Például az Express brit bulvárlap tette közzé egy Van nevű férfi történetét, aki fájdalmas halálközeli élményen ment keresztül, amelynek során a poklot látta. Van szerint egyáltalán nem azt várta, hogy a túlvilágon ezt láthatja. Az élmény azonban annyira megrázta, hogy aztán teljesen megváltoztatta az életét.
Van szembesülése a halállal, sok évvel ezelőtt történt, de csak most döntött úgy, hogy beszél erről. Akkoriban éppen túladagolta a kábítószert, amelynek során 30 percig öntudatlan, és a klinikai halál állapotában volt. Azonban nagyon jól emlékszik arra, ami azután történt, hogy meghalt.
– Azonnal átestem a földön, mintha a föld már nem lenne szilárd, és mintha búvárkodtam volna az égben, vagy valami hasonló … szó szerint átestem a talajon, sziklákon, ásványi anyagokon, vízen stb. Ez nem egy alagútszerű dolog volt, szó szerint át tudtam haladni a szilárd anyagokon, amelyek ezeken a pontokon mindenek voltak, csak szilárdak nem” – írta a férfi a tapasztalatairól. Hosszú esés után Van egy folyosó padlóján találta magát.
Megpróbálta megtalálni a kiutat a sötétségből, bejárta ezt a másik világot, és sok szobát látott, ahol olyan embereket talált, akik fogolyként töltik a büntetésüket. Egy nő például szüntelenül egy piszkos WC-t mosott. A szobákban bolyongva Van úgy érezte, hogy ő most az örök büntetés helyén van. Végül nekiütközött egy embernek, aki Sátánnak nevezte magát, és ekkor számára minden világossá vált.
„Kirohantam a szobából, és újra elkezdtem lefelé rohanni a folyosón … a végtelen folyosón. Hiábavaló érzésem volt, de féltem és tovább futottam. Hallottam, ahogy a férfi nevet mögöttem – mondta Van. Ebben a pillanatban magához tért.
A legtöbb HKÉ-s páciens írja le így a fény érzését, amely hívogatva int nekik. Ez a szokatlan tapasztalat viszont azt is sugallja, hogy az HKÉ-k lehetnek sokkal sokoldalúbbak is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a nagy valószínűségről, hogy ezek a tapasztalatok nem mások, mint a különféle fázisállapotok, ezért óvatosnak kell lenni mindenféle értelmezéssel.
A forrás ezen a linken érhető el.
