Míg a tudomány és a vallás arról vitatkoznak, hogy mik a halálközeli élmények (HKÉ), még maga a kifejezést és az azt túlélők azonosítása sincs meghatározva teljesen. A halálközeli tapasztalatok meghatározása az 1980-as évek óta a Grayson-skálán értékelt 16 pontos kérdőíveken alapult. A tudományos közösségben általánosan elfogadott vélemény, hogy a 7 vagy annál magasabb pontszámmal rendelkező személy átment a halálközeli tapasztaláson. Ugyanakkor sok kutató kritizálja ezt a megközelítést.
Egyes tudósok új skála bevezetését kértek a halálközeli tapasztalatok értékelésére, amely további elemeket tartalmaz. Mások úgy vélik, hogy a kérdőív nem nyújt objektív értékelést egy ilyen összetett jelenségről, ezért a klinikai halált átélt emberek részletes interjúihoz ragaszkordnak. 2020 januárjában a Liege-i Egyetem belga tudósai Vanessa Charland-Verville vezetésével új tanulmányt tettek közzé, amely szöveges elemzést végzett a halálközeli tapasztalatok 158 közvetlen leírása alapján.
Az elemzés egy része azon kulcsszavak azonosításából állt, amelyeket az emberek a halálközeli tapasztalataik leírására használnak. Amint az eredmények kimutatták, ezek az adatok nem mindig esnek egybe a Grayson skála kérdőív adataival. Például a résztvevők 46% -a használta a „semmi” szót tapasztalatainak leírása során, így ez lett a 6. legnépszerűbb kulcsszó a 30-as választékból. Olyan szavak mint az „alagút” (35%), a „szeretet” (30%) és a „félelem” (24%), szintén nem jelennek meg a Grayson skálán.
A legkevésbé pozitív szavak a „fekete”, a „félelem” és a „halott” szavak voltak, bár korábban azt hitték, hogy a halálközeli élmények negatív értékelései ritkák. Másrészt az „Isten”, az „angyalok” stb. vallási kifejezések nem kerültek be ebbe a listába.
A legnépszerűbb szó a „fény” volt (66%). Ezáltal a szövegbányászati elemzések lehetővé tették a kutatók számára, hogy független, előre meghatározott fogalmaktól mentes következtetéseket vonjanak le. Ezáltal az alaposabb szöveg elemzések lehetővé tették a kutatók számára, hogy független, előre meghatározott fogalmaktól mentes következtetéseket vonjanak le. A fő módszer mellett ez a megközelítés kétségtelenül ígéretes.
A tanulmány a Plos One című folyóiratban jelent meg 2020 januárjában.
