Ezt a kérdést, az izraeli Negev Ben Gurion Egyetemről, Nirit Soffer-Dudek teszi fel, a Frontiers in Neuroscience folyóiratban megjelent cikkben. A kutató szerint az akaratlagosan előidézett tudatos álomindukció technikái az utóbbi években egyre népszerűbbek, mivel a médiában és a populáris kultúrában gyakran emlegetik ezt a jelenséget. A jelenség népszerűsítésének azonban van egy sötét oldala is.
Miért akarják az emberek akaratlagosan kiváltani a tudatos álmokat? Egyrészt azért, mert kísérti őket, hogy megváltozott tudatállapotba kerüljenek drogok használata nélkül, és olyan cselekedeteket hajtsanak végre, amelyek lehetetlenek a való életükben.
Sok tudós viszont úgy véli, hogy a tudatos álmok pozitív hatással vannak a pszichére, segítenek gyógyulni, legyőzni a félelmeket, valamint fejlesztik a kreativitást és a stresszel szembeni tűrőképességet. Ugyanakkor kevés tanulmány készült erről a témáról, és eredményeik félreérthetőek.
Soffer-Dudek viszont azt veti fel, hogy a gyakori, szándékos ösztönzés akár káros is lehet az álmodó mentális egészségére: alvászavarhoz vezethet, és egyes esetekben akár a valóság és a fantázia határait is kitörölheti. Kritikus tudatosság általában nincs normális alvás közben, mert agyunk elnyomja a kérgi aktivitást alvás közben. A tudatos álmokban azonban megpróbálunk ellenállni ennek az elnyomásnak, amely gyakori próbálkozások esetén feltételezhetően potenciális egészségügyi kockázatokhoz is vezethet. Különös kockázatot jelent a népszerű alvástöredeztetési technika – egyes tanulmányok kimutatták, hogy a szundi – riasztási funkció megzavarja az ébrenlétet és alvás ciklusokat, gyakori visszaélés esetén pedig stresszhez és depresszióhoz vezet. Azt, hogy a potenciális kockázatok kisebb vagy nagyobb mértékben vonatkoznak-e bizonyos populációkra, annak bizonyítása a további kutatások feladata.
