Hosszú ideig az volt általánosan elfogadott tény, hogy az álmok csak a REM-alvás során fordulnak elő. A tudósok azonban ezt követően az agyunk aktivitásának, a szemmozgásnak és az izomtónusnak a változásai alapján kiderítették, hogy egész éjszaka különböző típusú álmaink vannak. Ezek a változások az alvás különböző szakaszait tükrözik: REM (vagy gyors szemmozgás) és a nem REM, vagy „lassú hullámú” alvás.
Viszont hogyan is különböznek ezek az álmok egymástól? És miért sokkal rövidebb a REM alvás, mint a lassú alvás? Joshua M. Martin vezetésével ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni tudósok, a brazíliai Rio Grande do Norte szövetségi egyetemen. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy nagyobb valószínűséggel emlékezünk a REM-álmokra – ezek teszik ki ugyanis az összes álom 82%-át, amire felébredéskor emlékszünk. Ezért hitték a tudósok azt, hogy az álmok csak a gyors fázisban fordulnak elő. Végül is nagyon ritkán emlékszünk bármilyen más álomra.
Ezen túlmenően, a REM-álmok emlékei részletesebbek és hosszabbak, mint a nem REM-fázisúak. Ezt bizonyítják az álmokat leíró beszámolók. A REM álmokkal ellentétben, más álmokban többnyire „üres foltok” vannak: például emlékezünk arra, hogy nagymamánkról álmodtunk, de nem emlékszünk az álom cselekményére. A gyors és lassú fázisú álmok jelentései tartalmilag is különböznek egymástól: A REM-álmokat élénkebbnek, bizarrabbnak és érzelmesebbnek írják le, amelyekben teljesen elmerülünk egy képzeletünk által létrehozott párhuzamos univerzumban.
Kísérletük során a tudósok 133 álomjelentés adatait elemezték egy alváslaboratóriumban, húsz résztvevőtől kapott szavak elemzésével. A résztvevőket poliszomnográfiával rögzített REM, és nem REM alvási fázisok alatt ébresztették fel. A kísérlet eredményei megerősítették a korábbi eredményeket, és nagyobb strukturális összefüggést találtak a REM alvási jelentésekben. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az álmoknak a leírása jobban hasonlít azokhoz az elbeszélésekhez, amelyekben több egyedi szót használunk, hangsúlyozva azok összetett struktúráját.
A REM-álmokat a résztvevők 90%-a idézte fel, akik folyamatos narratíváknak írták le őket, míg a lassú álmokat nem kapcsolódó vizuális képek (42,5%) vagy fogalmi, nem vizuális élmények (13,79%) alkották. A REM alvás során agyunk aktívabb, míg a test az izmok atóniája miatt teljesen ellazul, ami lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben elmerüljünk egy interaktív álomkörnyezetben, vagy tudatos álmokat láthassunk. Viszont a pihenéshez és a test regenerálásához lassú alvásra van szükség, ezért ezek a fázisok váltakoznak. Sok haladó gyakorló képes szabályozni az e fázisok közötti átmeneteket azáltal, hogy meghosszabbítja REM alvását, és ezáltal elmélyítse a tudatos álmot.
A cikket 2020 júliusában tették közzé a Plos One folyóiratban.
