Összefüggenek-e a tudatos álmok, a rémálmok és alvási bénulások gyakoriságai a valóság tesztek elmaradásával, és az álmodó paranormális tapasztalataival vagy meggyőződésével? Az angliai Manchester Metropolitan University tudósai megpróbáltak válaszolni erre a szokatlan kérdésre.
A tanulmányban 455 brit válaszadó vett részt, akik korábban már megtapasztalták a tudatos álmokat. A válaszadók olyan jelentéseket töltöttek ki, amelyekben értékelték a fenti tényezőket.
A paranormális tapasztalatok olyan formái, mint a telepátia, a jövőbelátás, a rossz előérzet, a pszichés képességek, a médiumi képesség (szellemi médium) és a spiritizmus, a tapasztalatok nyílt és intuitív megközelítésével társulnak, akárcsak a tudatos álmodás. A tanulmány készítői a fenti állításon egy fokkal tovább léptek, ami azt sugallja, hogy a szubjektív paranormális irányú tendencia, a valóság tesztek hiányával párosulva, legalább egy megváltozott tudatállapothoz vezethet.
Az alvási bénulás fő megjelenési formái gyakran hallási és vizuális hallucinációk, amik olyan természetfeletti tapasztalatok formájában jelentkezhetnek, amelyek megrémítik az alvót. Az alvásbénulás során jelentkező félelem egyik tényezője gyakran egy túlvilági szereplő jelenléte: betolakodó (gonosz jelenlét érzése) vagy inkubus (a mellkasra nehezedő nyomás, fulladás és fizikai fájdalom érzése).
A tudatos álmodáshoz hasonlóan a kutatások azt mutatják, hogy a személyiségi tényezők befolyásolják a kellemes alvási bénulást, vagy éppen ellenkezőleg, a súlyos hallucinációkkal járó bénulások kialakulását. Ezenkívül a személy képzelőereje fontos szerepet játszik úgy a tudatos álmodásban, mint az alvási bénulásban.
Úgy találták, hogy a paranormális ideák vagy tapasztalatok pozitív, de kisebb hatással vannak a tudatos álmokra, a rémálmokra és az alvási bénulásra. A hallási vagy vizuális hallucinációk alatti végzett valóságteszt tényező azonban nagy hatással volt, a tudatos álmodás megélésében. A kutatás tehát megmutatja annak fontosságát, hogy tisztában kell lennünk a tudatos álmunkkal, a jelenség felismerése érdekében.
A tanulmány 2020 márciusában jelent meg a Frontiers in Psychology magazinban.
